Ahogy ígértem, itt a bejegyzés a Pingvin-szigeten (Penguin Island) és a Fóka-szigeten (Seal Island) töltött napomról. Ekkor néztem meg először igazán az Indiai-óceánt. Elég csak ránézned, vagy egy forró napon megmártóznod benne, és soha többé nem akarod elhagyni ezt az országot.
A délelőtt 10 órás komppal mentünk át a szigetre, így részt vehettünk a nap első pingvinetetésén. Ezek a pingvinek a világ legkisebbjei. Érdekes volt hallani róluk, és látni, hogyan esznek.
Aztán felszálltunk egy üvegfenekű hajóra, ami körbement a szigeten. Gyönyörű itt az élővilág. Rengeteg különböző madárfaj, hal, delfin és fóka. A hajó közel ment a Fóka-sziget partjához, ahol a fókák aludtak és játszottak. Mindez a csodás dolog lélegzetelállító környezetben történik. A vendéglátó anyukám itt nőtt fel. Mesélt mindenféle történetet arról, hogyan sétáltak át a szigetre apálykor, és hogyan láttak bálnákat a partról. A szülei most is azzal töltik a napjaikat, hogy a szigetek között kajakoznak. Csak arra gondoltam, mennyire más volt az ő gyerekkora. Nem mintha nem szerettem volna a sajátomat. Semmiért nem cserélném el. Mégis elgondolkodtat, hogyan élnek ezek az emberek ebben a paradicsomban.
A hajó hamarosan visszatért a Pingvin-szigetre, mi pedig egy kis felfedezőútra indultunk. Egy barlangban találtunk egy madárfiókát, ami mondhatni a nap fénypontja volt. 
Lassan visszaindultunk a szárazföldre, ahol egy kávézóban finomat ebédeltünk. A kalandnak azonban még nem volt vége. Beültünk az autóba, és egy rövid út után megint a strandon élveztük a napot. Szerintem ide nem kellenek szavak. Hadd meséljenek a képek.
Szóval ez egy jó nap volt. Bocsánat, hogy ilyen sokat kellett várnod rá. Nagyon nagy változások történtek itt, amelyek sok időmet elvették. A lényeg, hogy minden rendben van. Hamarosan mindent elmesélek.
szólj hozzá
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás. Légy te az első!